Bitterer Borbála sírköve

A császári rendelkezések alapján Üllőn az Ócsai úti temetőt az 1800-as évek elején nyitották meg- akkor még a község szélén-, ahova hamarosan temetkezni is kezdtek a lakosok.

Egy az 1981-ben a Pest Megyei Hírlapban megjelent cikk szerint akkor még három műemlék értékű sír volt a ravatalozó környékén. Az egyik egy szív alakú vörösmárványból készült latin feliratú, helyi plébános sírját jelölő síremlék: Caroli Vince sírhelye. Mellette szintén vörösmárványból készült, embermagasságú sírkő emlékeztet arra, hogy “itt nyugszik Czigler Terézia asszony, Kovács Mihály József hitvese, aki meghalt december 9 napján, életének 60 esztendejében 1820-ban.”
A harmadik még meglevő vörösmárvány síremlék Bitterer asszonyé. A következő felirat olvasható rajta: „Itt nyugszik Jézus oltalmazó szent keresztjén, az üllői boldogult keresztény híveknek sírhalmai között Bitterer Borbála nagyasszony, Sim József, váczi lakos úrnak özvegye és olyan nevű üllői plébánosnak és esperesnek nevelőanyja, és 29 esztendeig nála tiszteletben volt. 1831 esztendő 24 napján, áprilisban, 72 esztendős korában e világból kiköltözvén általment az örök életre, ahová dicsőült lelkét követni fogja itt elrejtett hamvaiból feltámadó teste, és ahol ismét látni óhajtják vele örök kelteni kívánó vérei és atyafiai, boldog reménység a kereszten.”

A feliraton kívül Jézus korpusza található még az emlékhelyen.

A feliraton említett Sink József 1773-ban született Vácon, tanulmányait szülőhelyén végezte. 1796-ban szentelték pappá, mint váci karkáplán, 1801. és 1832. között Üllő plébánosa volt, 1811-ben kerületi esperes lett, 1829-ben Szűz Mária képet adományozott az üllői templomnak. 1832-ben váci kanonok és a felsővárosi plébánosként tevékenykedett. 1848. július 17-én Sink József felsővárosi kanonok plébános kis Vácon egy kápolna paplak és iskolaház állítását kezdeményezte.
1852-ben lemondott a plébániáról, majd 1857. szeptember 15-én elhunyt. Jelenleg a Székesegyház sírboltjában van a sírja.