(Budapest, 1905. – Gödöllő, 1986.)

Dóra Sándor gyermekkorát előkelő családja birtokán, Dunapentelén töltötte. A középiskolát Budapesten járta, majd 1926-ban diplomát szerzett a keszthelyi Mezőgazdasági Akadémián. 

1930-ban első feleségével Üllőre, Löbpusztára költözött, ahol megépítette a majort.

Bekapcsolódott a közéletbe. Tagja lett az üllői képviselő-testületnek, vadászatokat szervezett, tevékenykedett az Országos Casinóban, kapcsolata volt a legfelsőbb politikai körökkel.

Sporttevékenységével, elsősorban agyaggalamb-lövészetben aratott világraszóló sikereket: ötszörös világbajnok (1929., 1932., 1933., 1935., 1936.), négyszeres világbajnoki ezüstérmes, háromszoros világbajnoki bronzérmes, ötszörös Európa-bajnok (1929., 1931., 1933., 1935., 1936.), kétszeres Európa-bajnoki bronzérmes.

1945-ben, hogy életét mentse, nyugatra emigrált. Ezután mint hontalan versenyzett tovább, és még rengeteg díjat nyert. 

San-Remóban, majd Madridban élt. Háromszor házasodott. Harmadik felesége – már Spanyolországban – a híres színésznő, a szintén emigráns Muráti Lili volt.

Dóra Sándor 1986-ban súlyos betegen tért vissza Magyarországra, és két hét múlva, június 8-án Gödöllőn elhunyt. Budapesten, a Farkasréti temetőben alussza örök álmát.

Egykori birtokán, a Dóra-majorban ma is jelentős létesítmények vannak. 

2008-ban Üllőn róla nevezték el a Dóra Sándor körutat. Ha lesz Budapesten olimpia, a díjlovaglást Üllőn, a Dóra-major területén rendezik.