Üllő katolikus temploma – homlokzatán János és Márk evangélisták szobraival – a környék egyik legnagyobb méretű egyházi épülete. Alapkövét 1752. szeptember 14-én tették le, s az öt év alatt megépült templomot Keresztelő Szent János tiszteletére 1757. június 25-én szentelték fel. 

A klasszicista stílusjegyeket viselő főoltárt 1760. július 8-án szentelte fel Eszterházy Károly váci püspök. A főoltárkép – Jézus megkeresztelését ábrázoló olajfestmény – 1843-ban készült. A háttérben négy magas talapzatra épített korinthusi fejezetű oszlop zárja a falazatot.

Mellékoltárok:
– A régi templomból származó Szent Ferenc oltár, a szent stigmatizációját ábrázoló képpel, korinthusi fejezetű csavart oszlopokkal, Szent István és Szent Erzsébet szobrával.

– A Szentháromság oltár a XVIII. századi festménnyel, Szent Imre és Szent Borbála szobrával.

– A neoklasszicista Jézus szíve

– és a Fájdalmas anya oltár, közepén a fából készült színes Piéta.

A diadalívre függesztett barokk szószék 1760-ban készült. A keresztelőkút kupolaszerű fedelét Jézus megkeresztelését ábrázoló szoborcsoport díszíti. Legendák fűződnek a fából készült körmeneti feszülethez, a „kunkereszthez”. A templomban még két szépen faragott gyóntatószék, szentek szobrai, mennyezeti freskók, bibliai jeleneteket ábrázoló díszes ablaküvegek találhatók.

Az 1960-as évek elején építették meg a ma is használatos orgonát a kóruson, amely azóta is az egyházi szertartások és koncertek pótolhatatlan hangszere. Az újabb átfogó felújítás 2013-ban fejeződött be. Ekkor kapta vissza az épület a 250 évvel ezelőtti halványszürke színét.