Vasútállomás felvételi épülete

1847. szeptember 1-jén az Osztrák Államvasút Társaság beruházásaként megnyílt a Pest–Szolnok közötti 99 km hosszú vasútvonal.

Hazánkban akkoriban ez volt a második gőzvontatású vonal. A Magyar Középponti Vasúttársaság építette gróf Zichy Ferenc vezetésével, 800 000 forint ráfordításával. Így éppen 170 évvel ezelőtt elindulhatott az első vasúti szerelvény Pestről 16 személykocsijával és 700 utasával a szolnoki állomásra.

A szerelvényt az István nevű mozdony vontatta, melyet a megnyitóra virágokkal díszítettek fel. Pár száz méterrel előttük a Haza nevű lokomotív haladt, hogy a pályán előforduló akadályokat eltávolítsa. Szolnokon a vendégeknek pompás ebédet adtak. Az utasok között ott volt István nádor, Kossuth Lajos, Széchenyi István és Jókai Mór is. Ennek az útnak a megtétele abban az időben 3 óra 22 perc menetidőt jelentett. 1847-ben munkába állt a vonalon az Üllő nevet viselő mozdony is.

Az első üllői vasútállomás 1903-ig állt fenn. Ez még igen csekély utasforgalmat bonyolító, kis, földszintes épület volt, minimális üzemi funkciókkal. A rohamosan növekvő vasúti forgalom miatt új felvételi épület vált indokolttá. A vasútállomás elkészült a ma is látható formájában. Az épületben első- és másodosztályú váróterem is volt. Az emeleten szolgálati lakásokat létesítettek. A forgalmi iroda és a jegypénztár kialakítása az 1918-as évekre tehető. Az épület szinte sértetlenül vészelte át a II. világháborút.

Üllő első írásos említésének 700. évfordulója alkalmából, 1997-ben átfogó felújítások történtek. Megépült az aluljáró, és a vasútállomás ekkor nyerte el jelenlegi formáját.