Fehér László tanár, helytörténész munkássága

Fehér László Kunszentmártonban született 1945. június 6-án. Paraszt családból származik. Édesapja, Fehér Pál 1974-ben halt meg, földműves, édesanyja Kardos Rozália háztartásbeli volt. Két bátyja – Pál, ált. iskolai tanár, István mérnök-közgazdász már szintén elhunytak.

Az általános iskolát a helyi Mátyás király úti Ált. Iskolában végezte 1951-1959. között. Ezután a helyi József Attila Gimnázium tanulója volt 1956-1963. között. A gimnáziumi évek után 1 évet Budapesten, a Finommechanikai Vállalatnál dolgozott. Mezőtúron volt katona. Katonaság után felvételt nyert az Egri Tanárképző Főiskolára, és történelem-földrajz szakos hallgatóként szerezte meg a diplomát.

Iskolai munkáját 1969. augusztus 16-tól kezdte meg a Gombai Általános Iskolában, majd 1971. szeptember 1-től áthelyezték az üllői ének-zene tagozatos Általános Iskolába. Nyugdíjba vonulásáig, 2005. szeptemberéig itt dolgozott, mint beosztott tanár, később mint felső tagozatos igazgató helyettes, illetve általános igazgató helyettes.

Második diplomáját 1999-ben a Műszaki Egyetem Neveléstudományi Tanszékén közoktatási vezető szakon szerezte.

Iskolai munkájának elismeréseként kétszer is Kiváló Munkáért kitüntetésben részesült. Az úttörőmozgalomban is aktívan dolgozott, ezért 1980. április 4-én kiváló úttörővezetői lett.

Mindezek mellett 1971-től 1996-ig vezette az iskola honismereti-helytörténeti szakkörét, 1981-től 2004-ig a bélyeggyűjtő szakkört is. 1980-ban megalakult az akkor még üllői községi könyvtárban a felnőtt bélyeggyűjtő kör, melynek elnöke lett.

A honismeretet próbálta a község egészére kiterjeszteni, így 1986-ban létrejött a Honismereti Baráti Kör, mely főleg az akkori nyugdíjasok segítségével kezdte gyűjteni a község történetének emlékeit.

1985-ben a községi könyvtárban, 1989-áprilisában pedig az iskola felső folyosóján csináltak egy kombinált bélyeg- és helytörténeti kiállítást. A MABÉOSZ akkori alelnökének (dr. Simándy Béla) nagyon megtetszett a munkájuk, azért a „Toshiba bélyegzések története” c. kiállítási (francia feliratú) anyagát kapta meg az iskola szakköre tőle. Ezt az anyagot átdolgozva, kibővítve angol nyelven a MABÉOSZ elnökség kérésére kiküldték 1992-ben a spanyolországi, Granadai Világkiállításra, ahol a legjobb magyar anyagnak minősítették. Az érte kapott félmárvány- króm-nikkel ajándéktárgy ma a Helytörténeti Gyűjtemény tárlójában látható.

Szintén 1992. áprilisában az Országos Ifjúségi Filatéliai vetélkedőn Tiszadobon országos III. helyezést ért el csapatával.

A település írásos és tárgyi emlékeit összegyűjtve 1992. április 11-én megnyílt az Ócsai út 8. sz. alatt a Helytörténeti Gyűjtemény.

Mindezek eredményeként Üllő Nagyközségi Önkormányzat képviselőtestülete Pro Urbe kitüntetést adományozta. Vasadi István polgármester úr kérésére az Üllő 2000-ben c. kiadvány első bevezető tanulmányát a község rövid történetéről 40 oldalban megírta, miközben a közoktatásvezetői szakdolgozatát csinálta, illetve az év végi államvizsgájára készült.

2005. szeptemberében nyugdíjba ment, de 2007. január 31-ig óraadóként heti 2 napot még dolgozott az iskolában. Mivel az iskola 1991-ben felvette Árpád fejedelem nevét, bevezetésre kerültek az évente tartott Árpád-napok rendezvényei, melynek nyitó napjain az emlékműsorban mindig Üllő történetének egy-egy részét dolgozták fel, és adták elő.

2007. február 1-vel végleg elköszönt az iskolai munkától. Egy-két év pihenés után aztán elkezdett alaposabban, részletesebben kutatni és feldolgozni Üllő teljes történeti anyagát. Ez az anyag 2013. szeptemberében készült el, és a város képviselőtestülete Kissné Szabó Katalin polgármester asszony vezetésével vállalta a könyv kiadását, mely 2014. május 8-án jelent meg.

2017. augusztus 20-án átvehette a Honismereti Szövetség Emléklapját.